3.Parancs: A Gyengélkedő

Renjit azonnal bevitték a gyengélkedőre.Én kétségbeesetten járkáltam fel, s alá az ajtó előtt.
-Nara!Ülj már le, mert elszédülök, ha nézlek...-Morogta Ichigo.
-Fogd be...-Morogtam rá pillantva.
Már éppen válaszolni akart, amikor megéreztük Kuchiki Byakuya lélekenergiáját, majd Ő is feltűnt a folyosón...
-Byakuya...-Állt fel Rukia, de a férfi leintette Őt.Rám pillantva bement a gyengélkedőre egy szó nélkül.
-Ennyire súlyosan megsérült volna?!-Kérdezte Ishida.
-Nem is láttuk, hogy Sachigo kardja hozzáért volna...-Fűzte hozzá Chad.
Ekkor lépett ki az ajtón Orihime, utána pedig Byakuya parancsnok.
-Inoue!Mi van vele?!-Kérdeztem odalépve a lányhoz.
-A sérülései súlyosak, de nem halálosak.-Felelte Orihime.
Byakuya mellettünk haladt el, a szemét le sem véve rólam.Megborzongtam tőle.Még a szőr is felállt a hátamon, amikor rám pillantott.
-Byakuya azt mondta...-Kezdett bele halkabban.-Hogy...Neki nincs szüksége egy olyan parancsnokra, aki...Ha elveszt egy csatát, túl is éli...
-Tessék?!-Harsantam fel.-Hogy mondhatott ilyet?!
-Css...-Csitítgatott.-Még a végén meghallja...
-Bemehetek hozzá?-Kérdeztem inkább, mire bólintott, én meg bementem.
Renji ott feküdt, be volt kötözve, be volt takarva.

Leültem mellé és megfogtam a kezét.
-Nehogy fel merd dobni a talpad, Renji...Most ne...Kérlek...-Suttogtam halkan.-Szükségem van rád...
***
Késő délután mentem el Renjitől, de akkor is csak azért, mert Orihime szólt, hogy egy parancsnok beszélni akar velem...
A szobám ajtaja előtt már tisztán éreztem azt a hatalmas lélekenergiát, ami bentről jött.
Tétovázás nélkül kivágtam az ajtót és igen...Jól gondoltam.Ott állt előttem Kuchiki Byakuya.
-Byakuya Parancsnok Úr...-Hajtottam fejet.-Inoue mondta, hogy beszélni óhajt velem...
-Üdv, Narami...-Mosolyodott el.Egy évben talán egyszer, ha látni Őt mosolyogni.De az az egyszeri mosoly is fagyos, kegyetlen és elárulja, hogy a mosoly gazdája hátsószándékkal jött.-Igen, beszélni szeretnék Veled.Gyere...Mennyünk el sétálni...-Intett kifelé.
-Ahogy óhajtja...-Mondtam halkan.Ketten kiléptünk az ajtómon, ki az épületből és ki a hátsó kert felé...
-Szóval...Abarai Hadnagyról lenne szó.-Kezdett bele megállva a cseresznyefa alatt.
-Renjiről?!-Vontam fel a szemöldököm.-Talán...Valami gond van vele?!
-Nem, dehogy.-Rázta meg a fejét.-Csak...Érdeklődnék tőled.De persze nem muszáj válaszolnod, Narami.
-Halljam a kérdést, Parancsnok Úr.-Háttal állt nekem, így csak a hátát bámultam.
Hirtelen felém fordult, a szemembe nézett és feltette a kérdést.-Érzel valamit iránta, Narami?!
Lesokkolódva, nagy szemekkel bámultam rá.A szó is belém fagyott.
-Miért...Miért érdekli ez Önt, Parancsnok?!-Kérdeztem hebegve.
-Csak érdekel, Narami.-Felelte komolyan.-Renji parancsnoka vagyok és szeretném tudni, hogy mi van vele.Látom, amit látok, Narami.
-Erre nem szeretnék válaszolni...-El akartam menni, de Ő utánam szólt;
-Ugye...Hallottad már azt a mondást, hogy a hallgatás beleegyezés?Ez esetben...A hallgatásod igenlő válasz számomra.
-Elnézést, Byakuya parancsnok...De...Az én magánéletem nem igazán tartozik Magára.Ha pedig Abarai magánélete érdekli, akkor kérdezősködjön Tőle.-Miután ezt elmondtam, elég gúnyosan, de mégis illedelmesen, elmentem...A parancsnok nem szólt már utánam, de nem is bántam.
***
-Mit akartak?-Kérdezte Ichigo.
-Kik?!-Játszottam a hülyét, mivel nem akartam nekik beszélni erről.
-Orihime mondta, hogy neked kellett üzennie.Valamelyik parancsnok beszélni akart veled.De melyik?!-Hadarta el.
-Ja, hogy az!Áh, semmi!-Ráztam meg a fejem.-Hagyjuk...
-Oké...Nem muszáj elmondanod.-Vont vállat.-Tudsz valamit Abarai-ról?
-Holnap már ki is engedik.-Feleltem.-A vállán és a mellkasán volt egy vágás.Elég mély, de nem annyira vészes.Estére még bent akarták tartani.Igaz, Ő elég nehezen törődött bele...
-Gondolom...Olyan szokásos módon.-Vigyorodott el.-Játszotta a kemény fiút, mégis fájt neki mindene gondolom...
-Jól van...Hagyjuk.-Mosolyodtam el.-Én...Megyek, pihenek egy kicsit.
-Oké.-Bólintott.-Jó pihenést, Nara!
-Köszi, szia!-Intettem, majd el is mentem.Siettem vissza a szobámba...
Beléptem és a kardomat lecsatoltam magamról.Az ágyamra raktam, én meg levettem az egyenruhám felső részét.Azalatt egy fehér atléta volt...
Nagyot sóhajtva mentem át a fürdőbe és felgumiztam a hajam.
-Miért érdeklődött ennyire Byakuya?!-Kérdeztem halkan.-Mit akarhat...
Levetkőztem, megfürödtem, felvettem a pizsamámat és bebújtam az ágyamba.
Egész éjszaka forgolódtam, álmatlanul és gondolkodtam.Két emberen járt az agyam; Byakuya és Renji...
***
/RENJI SZEMSZÖG/
Nem tudtam aludni éjszaka.Hiába hitték azt a gyógyítók, hogy alszom...Nem aludtam és tisztán hallottam Byakuya parancsnok szavait."Nekem nem kell olyan hadnagy, aki elveszít egy csatát és túl is éli azt...".
Szótlanul bámultam ki az ablakon és a gondolataim elkalandoztak Narami felé...Mit csinálhat most?!Alszik, vagy...Esetleg rám gondol?!
Nem...Ő biztos, hogy nem.Szerintem Ő biztos csak barátként, esetleg testvérként tekint rám...Nem úgy, ahogy én Őrá.
Aztán hallottam, hogy kinyílik az ajtó és valaki belép.Úgy csináltam, mintha aludnék.Nem akartam most senkivel sem beszélni...
-Renji...Alszol?!-Hallottam meg az Ő hangját.Megfordultam és Narami ott állt az ajtónál, rám bámulva...

2.Parancs: Ismét a Lelkek Világában

/RENJI SZEMSZÖG/
Másnap reggel, ahogy felébredtem érdekes érzés fogott el.Narami itt feküdt mellettem, a karjaimban...
De egyáltalán nem zavart.Igaz, még egy nő iránt sem éreztem így, mint iránta.Nekem Ő más volt...Fontosabb.Akár az életemmel is fizetnék a biztonságáért...
Lassan Nara mocorogni kezdett.Ez zavarta meg a gondolatmenetemet...
***
/NARAMI SZEMSZÖG/
Lassan ébredeztem.Kezdtem érzékelni a körülöttem lévő dolgokat.Renjit...Itt feküdt szorosan mellettem...
Lassan kinyitottam a szemem.Már Ő is ébren volt és a plafont bámulta.
-Jó reggelt...-Motyogtam.Majd lassan felültem és kinyújtózkodtam.
-Neked is...-Mondta mosolyogva.
Kimásztam az ágyból és az ablakhoz léptem.
Kinyitottam az ablakot és elkezdtem bámulni a napfelkeltét...
-Mit nézel annyira?-Lépett mellém Renji, majd megtámaszkodott a párkánynál.
-A napfelkeltét.-Feleltem halkan.
-Hú...Nagyon érdekes...-Vont vállat.-Egy csomószor láttam már...
-Az lehet...De mi van ha én utoljára látom az e világi napfelkeltét?!-Pillantottam rá.
Majd egy széláramlat befújt az ablakon, én meg megborzongtam.
-Hé...Megfázol!-Terítette rám a fekete egyenruhájának a felsőrészét.
-Kösz...-Hajtottam le a fejem.
-Gyere...Rukia is már fent van.És a többiek is fél óra múlva jönnek.-Fogta meg a kezem, majd az ajtó felé kezdett el húzni.
-Várj...Én még felöltözök meg rendbe szedem magam...-Álltam meg.-Addig...Ti reggelizzetek, vagy...Akármi.-Mondtam.
-Oké.-Bólintott.Visszaadtam neki a felsőjét és a szekrényemhez lépve kivettem egy-két ruhadarabot.
Átmentem a fürdőbe, fogat mostam, felöltöztem, fésülködtem és sminkeltem.Aztán mentem én is a konyhába...
Rukia és Renji a nappaliban ültek.Amikor beléptem csengettek...Az ajtóhoz mentem és kinyitottam; Ichigo és a többek álltak velem szemben, aztán bejöttek...
Renji azonnal felpattant.
-Kezdhetjük?!-Kérdezte.
Mindannyian bólintottunk.Kiléptünk a póttestekből és immár a Halálistenek fekete egyenruhájában álltunk a nappaliban.
A póttesteket bevittük a szobámba, hogy nehogy valaki meglássa vagy valami...
Aztán Renji hozzá kezdett;
-Nyílj meg!-Suhintott egyet Bestiával és már meg is nyílt az ajtó...
Átléptünk...
Az ég ismét kék volt, a fű ismét szikrázóan, gyönyörű zöld...Már hiányzott ez a hely.
-Á, végre!-Nyújtózkodtam ki.-De rég voltunk itt...
-Már hiányzott!-Mosolyodott el Orihime, majd Ichigo-ra pillantottunk, aki az erdőt kémlelte.
-Valami...Baj van, Ichigo?-Kérdeztem halkan.Renji is megmerevedett és Ő is ugyanoda nézett, ahova Ichigo.
Már én is kezdtem érezni...Hatalmas lélekenergia...És felénk közeledett.
-Ez meg...-Léptem oda a srácok mellé.
-Ez valami hatalmas.-Mondta Chad.
-És erre jön...-Pillantott ránk Inoue.
-Végre egy kis harc!-Ichigo előhúzta a Holdpengét, én is megfogtam Acél Pillangó markolatát és Renjire pillantottam.Ő is Bestiát fogta maga előtt...
Majd a fák előttünk kidőltek és egy hatalmas Halálisten egyenruhában lévő férfi bukkant fel.Az izma dagadtak, volt vagy két és fél méter magas...
-Halálistenek?!-Kérdezte mély, érdes hangján.Renjire pillantott és felcsillant a szeme.-Abarai Parancsnok!-Elmosolyodott...
-Sachigo...-Morogta Renji.-Te itt?!
-Ez ki, Renji?-Kérdeztem.
-Ő Asaghi Sachigo.Halálisten volt.A harmadik osztagnál.De elküldték, amikor a parancsnoka ellen fordult.Először halálra ítélték, de...Kuchiki Byakuya valamiért ellenezte a döntést.Így csak száműzték.
-Byakuya...-Morogta Asaghi.-Az az átkozott!Először megöllek titeket.Téged, a nagy Kuchiki Byakuya hadnagyát, aztán magát Byakuyat...Pokollá teszem az életeteket...Megölök mindenkit!!!-A szemeiben őrült fény csillant, majd megindult.
-Szárnyalj, Acél Pillangó!-Húztam elő a kardot a hüvelyéből és leadtam az első csapást.-Penge Szárny!!!
Az ellenfél kezén egy kisebb vágás lett, mre rám kapta a tekintetét.-Átkozott némber!-Üvöltötte és felém tartott.
Renji előttem termett és Bestiával kivédte a csapást.
-Elintéztem volna...-Motyogtam, majd kiléptem Renji mögül.
-Aha, hát persze...-Pillantott rám a szeme sarkából Renji.
Még egy csapást adtam le Sachigo-ra, mire Ő elrepített mind a kettőnket.Renjit és engem is.
Ekkor jött Ichigo és Holdpenge...
-Nara!Jól vagy?!-A földön feküdtem, Renji odasietett hozzám.Az oldalam egy kicsit szúrt.
-Persze...Semmi bajom...-Acél Pillangóra támaszkodva felálltam, igaz egy kicsit imbolyogtam.
-Biztos...-Kezdett bele.
-Igen!Jól vagyok, Renji.-Kaptam rá a tekintetemet, mire Ő szótlanul bólintott és megindultunk a többiek felé.
Ichigo is megpróbált mindet, az ellenfél legyengült, de még nem győztük le.
-Gyilkos Csóva!-Egy hatalmas suhintás volt és egy nagy tűz-gömb jött felénk...
Orihime elénk ugrott és alkalmazta a hajcsatját...
-Hármas Védőpajzs, ezt én elutasítom!-Mondta, majd a virág-tündérei megjelentek és kivédték a támadást.
-Szép volt, Inoue!-Dicsérte meg Ishida a lányt, mire Ő biccentett.
-Ne most csevegjetek!-Morogta Renji, majd egy csapást küldött Sachigo felé, ami telibe kapta...
Sachigo olyan gyorsan tűnt el, mint ahogy megjelent...Vége...
-Ez gyors volt, Abarai...-Pillantott Ichigo a mellettem álló Renjire.
-Nem volt ellenfél...-Felelte nagyképűen.
-Ch...Na persze, persze...-Morogtam.
-Gyerünk!Mennyünk!-Mondta Rukia.-Nem kéne ma többet harcolni...
Elindultunk...Én és Renji hátra maradtunk.Orihime és Ichigo pedig előttünk mentek beszélgetve.
Milyen lesz vajon újra a városban?!Látni a többieket...
Gondolatmenetemet Renji zavarta meg, aki egy kicsikét megingott és a vállához kapott.
-Renji!-Torpantam meg.-Jól vagy?!
-Persze...Semmiség.-Mosolyodott el halványan.
-Mi történt?!-Hozzáértem a vállához, mire felszisszent.-Te megsérültél!
-Nem vészes, Nara...Hagyd csak...-Rázta meg a fejét.-Néhány perc és kutya bajom.
Hát jó...Ha nem hát nem.Szótlanul baktattunk előre, majd megpillantottuk a város kapuját.
A hatalmas kapuőr átengedett minket és beléptünk a városba.
-Végre itt!-Mosolyodtam el.
Örömöm viszont nem tartott sokáig.Renji összeesett mellettem...

1.Parancs: A Viszontlátás

Mély levegőt vettem és a tekintetemet átfuttattam a többieken.Aztán az ajtóhoz mentem és kinyitottam...
Meglepődve bámultam az előttem álló két ismerősre; Rukia és Renji.
Elmosolyodtam és odébb álltam, hogy bejöjjenek...
-Srácok!Jó Titeket újra látni!-Mosolygott Ichigo, majd mindenki üdvözölt mindenkit.Én meg visszamentem a nappaliba, ahol mindenki leült...
Leültem Orihime mellé.
Renji pillantását észleltem magamon, mire rá néztem.Ő azonnal lekapta rólam a tekintetét.
Őt tizenöt évesen ismertem meg, az első találkozás nem volt éppen felhőtlen...
Ő és a 6.Osztag Kapitánya, Kuchiki Byakuya majdnem megölték Ichigot.A szemem láttára.Vissza akarták vinni Rukiat a Lelkek világába, mivel túllépte az idő korlátokat.
De amikor harcosok lettünk mi is, kiképzett harcosok, és össze kellett fognunk a világuk és a mi világunk érdekében nagyon jól összebarátkoztunk mindannyiukkal.
Azt viszont kihagytam, hogy Renji számomra más "eset"...Már az első találkozásunknál is megvolt közöttünk valami...Valami "vibrálás".Nem tudom ezt más szóval kifejezni...Renji közel állt hozzám lelkileg, még ha Ő maga nem tudott erről semmit sem.
-Szóval...-Szólalt meg az említett.-Ismét gondok vannak a Lelkek Világában.De...Ezek most nem olyanok, mint a múltkor.
-Sokkal erősebb ellenfeleink lettek.-Vette át a szót Rukia.-Bountok akarják megszállni a világot...Bábokkal és maguk által irányított Lidércekkel...Nagyon erősek és szükségünk van minden harcosra.
-Ugye segítetek?-Kérdezte Ren végigpillantva rajtunk.
Egymásra néztünk ,aztán egyszerre bólintottunk.
-Úgyis már kell a balhé!-Nyújtózkodott Ichigo.
-Mi mindig segítünk ha kell.-Mosolyodtam el.
-Mikor indulunk?!-Kérdezte Inoue izgatottan.
-Holnap reggel.-Felelte Rukia.
-Remek!Addig maradjatok itt!-Ajánlottam fel.-Simán elférünk...
-Oké, köszönjük.-Bólintottak.
***
Este, mikor Ichigo és a többiek hazamentek én végre megpróbálhattam kikapcsolódni.Rukia és Renji az ideiglenes lakhelyüket szokták meg, én meg kiültem az erkélyre és beszívtam az éjszakai levegőt...
Majd a kialakított "rejtekhelyről" elővettem a cigis dobozomat.Na igen...Ha ideges, feszült vagyok akkor rágyújtok.Rossz szokásom...
-A dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezetében lévők egészségét...-Hallottam meg Renji hangját az erkélyajtóból.Rá pillantottam.Majd vállat vontam.Mosolyogva odajött mellém és leült Ő is a földre.
-Tudom, hogy Te is szoktál cigizni.-Nyújtottam oda neki a dobozt mosolyogva.-Megfigyeltelek és egyszer utánad mentem...És észre se vettél!
-Ó, dehogynem!-Gyújtott rá.-Csak nem akartalak elszomorítani...-Mosolyodott el.
-Oh...Akkor a lopakodást még gyakorolnom kell.-Sóhajtottam.
-Majd belejössz!-Lökött meg kedvesen a vállával.
-Remélem...Renji...-Pillantottam rá a szemem sarkából.
-Hm?-Pillantott rám.
-Szóval...Mi változott amióta eljöttünk onnan?-Kérdeztem halkan.
-Semmi.-Felelte.-Nem változott semmi, csak...A hely annyira üres volt nélkületek.Még...Az a hülye Ichigo is hiányzott!
-Úristen!Jól vagy?!-Nevettem fel.-Ichigo?!Hiányzott?!Neked?!
-Hát na...Igazából...Tudod ki hiányzott a legjobban?-Kérdezte mosolyogva, majd rám nézett ismét.
-Ki?-Nyomtam el a cigimet.
-Hát...Talán...-Kezdett bele.
-Hé!Ti meg mit...-És igen!Rukia ismét remekül időzített.-Oh...Bocs...
-Semmi baj, Rukia!-Mosolyodott el Renji, majd felállt mellőlem.-Csak beszélgettünk...
Én is felálltam és együtt bementünk a házba.
-Éhesek szomjasok?-Kérdeztem a konyhában állva.
-A-a, köszi.-Rázta meg a fejét Renji.
-Én sem.Köszi, Nara...-Mosolygott Rukia.
-Oké...Én elmentem fürdeni, aztán megyek és alszok.-Jelentettem ki, majd bementem a szobámba, fogtam a pizsimet és mentem a fürdőbe...

Miközben a sminkként funkcionáló szempillaspirált és szemceruzát mostam le eszembe jutott Renji...
Mit akarhatott mondani?Vajon én is hiányoztam neki?Mert Ő nekem igen, de ez már csak mellékes...
Érdekes érzés volt, ami bennem kavargott.Nem voltam belé szerelmes.Szerintem nem.De szükségem volt rá...A mosolyára, a nevetésére...A puszta jelenlétére is.
Eddig ez az érzés számomra ismeretlen volt.Sosem éreztem ilyet egy srác iránt sem.De Renji...Ő teljesen más.Nem csak azért, mert nem ember, de Őrá máshogy tekintek, mint másra.
Kedvelem.Mi több, szeretem...De nem tudom, hogy szerelemmel-e.
Miután végeztem ezzel, levettem a felsőmet és felgumiztam a hajam.Ekkor kopogtak az ajtón.
-Nara!Rukia kérdezteti, hogy hol van Kon!-Hallottam meg Renji hangját.
-Valahol a szekrényben.-Feleltem.
Kon egy mesterséges lélek volt.Akit egy plüss oroszlán testét viselte.Idegesítően pattogós és nagyszájú, de szerethető és aranyos is tud lenni.Ezek mellett...Igazi nőcsábász az a kis szörnyeteg!
Levetkőztem és már éppen készültem belépni a zuhany alá, amikor meghallottam Rukia sikolyát.Magam köré csavartam a törölközőmet és kirohantam a fürdőből, egyenest Rukia szobájába.
Renji már ott volt...
Kon ott volt Rukián, a lány a padlón.
-Kon!-Szóltam rá a plüssre, mire az rám pillantott.És a látvány tetszését jelezve, nagy, fekete gombszemei kiestek a helyükről...-Kon...Hagyd abba!
-De rég láttalak már így, Narami...-Hebegte a plüss, mire én durcásan megfogtam, az ablakhoz mentem és a lábánál fogva kilógattam.-Ne!Ne!Nem akarok a harmadikról leesni...Nehogy elengedj, Nara!
-Ígérd meg, hogy soha többé nem leskelődsz, Kon!Esküdj meg rá!-Morogtam.
-Hát de...
-Gyerünk!Vagy zuhanó repülést akarsz?!-Sürgettem dühösen.
-Oké!Oké, esküszöm!Esküszöm, hogy nem leskelődök soha többé!-Hadarta már-már sírva.
-Na azért!-Becsuktam az ablakot és letettem az ágyra Kont.
-Há há!Az ujjam keresztbe volt!Így nem érvényes az esküm!-Nevetett fel.
Nagyot sóhajtva megráztam a fejem.Renji és Rukia kuncogva figyelték a kis balhénkat.
-Javíthatatlan vagy, Kon!Javíthatatlan!!!-Átsiettem a fürdőbe és gyorsan lezuhanyoztam.
Miután végeztem kifésültem a hajam és átmentem a szobámba.
A laptopomon átnéztem a fontos webeket, aztán befeküdtem az ágyamba, de nem jött álom a szememre, így bekapcsoltam a tévét...
Valami gagyi sorozat ment...Tiszta hülyeség volt!
-Na mi van?!Nem tudsz aludni?-Kukkantott be a szobámba Renji.
-Nem...-Ráztam meg a fejem.
-Szép volt a balhétok Konnal...-Jegyezte meg leülve az ágyam szélére.
-Mindennapos malőr.-Vontam vállat, majd odébb csusszantam, hogy Renji befeküdhessen mellém.Ő azonnal kapott is az alkalmon.
Elvileg ugye abban nincs semmi ha egymás mellett fekszünk...Vagy...Alszunk.-Gondolatban vállat vontam, majd felkönyököltem és Renji felé fordultam.
-Amióta nem láttalak...Megnőtt a Lélekenergiád és te is megizmosodtál.-Jegyeztem meg.
-Ja...Erősebb lettem.-Bólintott.-De te is megerősödtél, ha a Lélekenergiádat vesszük...-Pillantott rám.
-Igen...-Bólogattam.-Urahara remekül eddz...Sokat köszönhetek neki...
-Amúgy...Rukia már nagyon vissza akart ide jönni...Úgy tűnik szeret embernek lenni...-Terelte el a témát.
-Ezt most úgy mondtad, mintha te nem igazán rajonganál érte...-Mosolyodtam el.
-Hát...Bevallom, nem igazán.-Rázta meg a fejét mosolyogva.-Jobban szeretek Halálisten lenni, akinek mindig magánál van a kardja.És nem kell korlátoznia a Lélekenergiáját.
-Korlátozni?!-Vontam fel a szemöldököm.
-Igen...Míg a mi világunkban szabadon használhatjuk a lélekenergiánkat, addig itt például nekem...Az ötös szintről le kell kapcsolnom egyesre.Hogy nehogy kárt tegyek.
-Aha...-Egy nagyot ásítottam.
-Álmos vagy...Ki kell pihenned magad, Nara...-Ült fel.El akart menni, de én nem akartam.
-Renji!-Ragadtam meg a kezét.Ő rám pillantott.-Maradj itt velem...-Suttogtam.
-Rukia...
-Abban nincs semmi ha egymás mellett alszunk, nem?-Kérdeztem, mire vállat vont és visszafeküdt mellém.
Betakargatott, mint egy kislányt, aztán hátra dőlt.A feje alatt összekulcsolta a kezeit.
Én hozzá bújtam, de Ő nem nagyon bánta...Átölelt és magához húzott.
Így aludtunk el, hogy másnap ismét átléphessünk a Lelkek Világába...

Előszó

Tizenöt évesen ismerkedtem meg a "másvilággal".A Halálistenek világával.
Az egyik legjobb barátom, Kurosaki Ichigo egy lett közülük, Kuchiki Rukia segítségével.
Azóta...Inoue Orihime, Ishida Uryuu, Sado Yasutora és én is Halálisten lettem.
Mindannyiunknak magas a Lélekenergiánk, így erős harcosok lettünk, Urahara Kisuke segítségével.Ő képzett ki minket, mindössze tíz nap alatt.
Mindezek óta eltelt egy év és mi a másik világból visszatértünk az emberek közé, mikor minden bajban segítettünk a többieknek.Akkor azt hittük, hogy minden rossznak, amiket ott átéltünk vége...De nem így lett.
Tegnap este kaptunk egy hívást...Amiben azt mondták, hogy ismét gondok vannak és két Halálistent átküldtek hozzánk, hogy beszéljünk.
Azt nem mondták, hogy kik jönnek, de mára van megbeszélve a találkozó.Ők jönnek ide, az én lakásomba.
Már mindannyian, az érintettek itt vagyunk és várjuk a vendégeket, de eddig semmi.
Aztán csengettek...Megjöttek.
Minden kezdődik...Előröl...

Szereplők és adatok

Narami Chukay:

Teljes név: Narami Chukay
Becenév: Nara, Rami
Kor: 16 év
Magasság: 168cm
Súly: 53kg
Poszt: Előbb kóbor-lélek (Ichigoék csapata) aztán a 6.Osztag 3.Harcosa
Kardja: Acél Pillangó
Tulajdonságok:
-Szeleburdi
-Szókimondó
-Érzékeny
-Vállalkozószellemű














Abarai Renji:

Teljes név: Abarai Renji
Becenév: Ren, Abarai
Kor: 19év (A Perem Vidéken Született)
Magasság: 188cm
Súly: 78kg
Poszt: A 6.Osztag Hadnagya
Kardja: Bestia
Tulajdonságok:
-Harcos lelkű
-Nagyravágyó
-Szókimondó
-Lobbanékony
-Erős












Kurosaki Ichigo:

Teljes név: Kurosaki Ichigo
Becenév: Ichi, Ichigo
Kor: 16év
Magasság: 174cm
Súly: 61kg
Poszt: Ő csak egy "kóbor lélek", ahogy a filmben mondják.
Kardja: Holdpenge
Tulajdonságok:
-Nagyszájú
-Harcoslelkű
-Jó tűrőképességű
-Erős
-Néha magának való










Inoue Orihime:

Teljes név: Inoue Orihime
Becenév: Hime, Inoue
Kor:  16év
Magasság: 157cm
Súly: 45kg
Poszt: Ő is olyan, mint Ichigo
Kardja: - (Neki a bátyjától kapott hajcsatjai az "ereje").
Tulajdonságok:
-Szeleburdi
-Játékos
-Butuska
-Csinos












Kuchiki Rukia:

Teljes név: Kuchiki Rukia

Becenév: Rukia, Ruki

Kor: Halálisten, így nem él. (Testre 13-14 évesnek néz ki)

Magasság: 144cm

Súly: 33kg

Poszt: 13.Osztag Hadnagya

Kardja: -

Tulajdonságok:

-Hallgatag

-Magának való

-Kemény

-Erős

-Remek harcos

Sado Yasutura:

Teljes név: Sado Yasutura

Becenév: Chad, Sado

Kor: 16 év

Magasság: 197cm

Súly: kb 122kg (izom)

Poszt: Kóbor lélek

Kardja: Nincs kardja, a jobb keze a fegyvere.

Tulajdonságok:

-Hallgatag

-Bölcs

-Erős

-Nyugodt

-Rendíthetetlen

Uryu Ishida:

Teljes név: Uryu Ishida

Becenév: Shida, Ishida

Kor: 16 év

Magasság: 171cm

Súly: 55kg

Poszt: Quincy

Kardja: Neki íja van.

Tulajdonságok:

-Halk szavú

-Precíz

-Okos

-Erős

-Remek harcos

Yoruichi:

Teljes név: Shihouin Yoruichi

Becenév: Yoruichi

Kor: Ismeretlen

Magasság: 156cm

Súly: 46kg

Poszt: Vándor

Kardja: -

Tulajdonságok:

-Macskává tud változni

-Gyors

-Bölcs

-Erős

-Segítőkész

Kon:

Név: Kon

Faj: Mesterséges Lélek

Magasság: 27cm

Súly: 182g

Teremtő: Ichigo

Tulajdonságok:

-Idegesítő

-Pattogó

-Nagyszájú

-Félős

-Gyáva